Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Lucius Annaeus Seneca 1

Ha el akarsz menekülni az elől, ami szorongat, nem máshol kell lenned, hanem másnak.

 

Egyetlen lélek sem pusztul el, s nem is szünetel, csak az alatt a röpke idő alatt, amíg egy másik testbe áramlik át... Nem hiszed, hogy a lelkek más-más testbe vannak kiosztva, hogy amit halálnak mondunk, csak költözködés? Nem hiszed, hogy a háziállatokban és vadakban, vagy víz alatti lényekben valamikor emberi lélek időzött? Nem hiszed, hogy semmi sem vész el a világmindenségben, csak lakhelyet változtat? Hogy nemcsak az égitestek fordulnak meg kiszabott körpályájukon, hanem az élőlények is fordulókat tesznek, és a lelkek keringenek? Nagy emberek elhitték. Így hát függeszd fel ítéleted, egyébként is tarts fenn magadban egy kis helyet az elfogulatlanság számára.

 

A legnagyobb hiba abban van, aki nem a jobbaknak akar tetszeni, hanem a tömegnek.

 

Aki barát, szeret: de aki szeret, nem mindig barát.

 

Mi könnyebb a pehelynél? - A hullám.

A hullámnál? - A szél.

A szélnél? - Az asszony.

Az asszonynál? - Semmi.

 

Van-e gyalázatosabb, mint a nyugalom küszöbén aggódni?

 

Ami könnyen elérhető, az a felszínen csillog. Ami érték, olykor fénytelen, és a mélyre kell ásni érte. Amiben a sokaság élvezetét leli, sivár és illanó gyönyörűséget kínál. Amiről én beszélek, az a felszínről nem látható, és bensődben derül.

 

Semmit sem fedeznénk fel, ha megelégednénk azzal, amit már felfedeztek.

 

Az első óra, mely az életet adja, el is vett az életből valamit.

 

A legboldogabb ember, aki aggódás nélkül várja a holnapot.

 

A filozófia tenni tanít, nem beszélni, s arra késztet, hogy mindenki a maga törvénye szerint éljen, hogy élete ne mondjon ellent nyilatkozatainak vagy magának az életnek, hogy minden cselekedete egy színezetű legyen. (...) Mi a bölcsesség? Mindig ugyanazt akarni és ugyanazt nem akarni.

 

Ne higgy magadnak gyorsan és könnyen. Vizsgáld meg, fürkészd ki különféle módon és figyeld meg magad.

 

Elismerem, hogy belénk van oltva a testünk iránti gyöngédség; elismerem, hogy gyámságot gyakorolunk fölötte. Nem tagadom, hogy gondoznunk kell, de hogy szolgálnunk kellene, azt tagadom. Sok másnak lesz rabja ugyanis, aki testének rabja, túlságosan félti, és mindent hozzá viszonyít.

 

Ha önmagunkat tartjuk szem előtt, s azért kötünk barátságot, rosszul számolunk. Ahogy kezdtük, úgy is végezzük: barátot szereztünk, hogy segítséget hozzon a bilincsek ellen, s ő, mihelyt megcsörren a lánc, elillan. Ezeket a barátságokat nevezi a nép futónak. Ha érdekből választottunk valakit, addig fog tetszeni, ameddig érdekünk fűződik hozzá. Ezért nyüzsög barátok tömkelege a szerencsések körül; a bukottakat magány övezi, s onnan menekülnek a próbatétel idején.

 

A lélek tükre a beszéd.

 

Mi lehet kellemesebb, mint egy olyan barát,

akivel úgy mersz társalogni, mint önmagaddal?

 

Azt az embert dicsérd, utánozd, akit nem kedvetlenít el, hogy meg fog halni,

noha örömöt okoz neki az élet.

 

Ami rossz, árt. Ami árt, hitványabbá tesz. A fájdalom és a szegénység nem tesz hitványabbá: tehát nem rossz.

 

A vadállatok menekülnek, ha veszélyt látnak; ha elfutottak, már gondtalanok: minket a jövendő s a múlt egyaránt kínpadra von.

 

Kétségkívül van valami rokon a baráti és a szerelmi vonzalomban. Mondhatod, hogy az utóbbi esztelen barátság.

 

Tévedni emberi, a tévedéshez ragaszkodni viszont esztelen dolog.

 

A bölcs lelke olyan, mint a hold fölötti világ, mindig derült.

 

A gyönyör a fájdalom szakadékába zuhan, ha nem ismer határt. De határt ismerni nehéz abban, amit jónak hittél.

 

Mi más volna az emberélet, mint folyó, amelyik örökké zajlik, s ha vize kiszáradna, új cseppeket merít az égi felhőkből.

 

A boldogság a magasságban lakozik, de elérheted, ha akarod.

 

Sohasem szabadulunk meg a szorongástól, ha úgy véljük: annyiszor ítélnek meg bennünket, ahányszor ránk pillantanak.

 

Senki sem gondolja, hogy tartozna valamivel, ha időt kapott, holott ez az egyetlen dolog, amelyet még a hálás ember sem tud viszonozni.

 

Nem tudjuk értékelni a dolgokat - nem a hírük, hanem a természetük szerint kell döntenünk róluk. Nincs bennük semmi nagyszerű, hogy értelmünket magukhoz édesgessék, csak éppen megszoktuk, hogy bámuljuk őket. Hiszen nem azért dicsérik mindezt, mert kívánatos, hanem azért kívánják, mert feldicsérték, s miután egyesek tévedéséből mindenki tévedése lett, mindenki tévedéséből így lesz egyesek tévedése.

 

Az élet nem más, mint utazás a halál felé.

 

Az igazság az emberi élet legkínzóbb érzése, mert mindenkinek mást jelent.

 

A legtöbb ember nem a bűnre haragszik, hanem a bűnösre.

 

A bölcselkedésben sokaknak gátul szolgált már a gazdagság, míg a szegénység szabad és ment a gondtól... Miért vonakodnál hát a szegénységet lakótársadul elfogadni, amikor az okos gazdag is csak ennek szokásait utánozza? Sok ember nyomorúságának nem vetett véget az, hogy gazdagságot szerzett, hanem azt csak más fajtájúra változtatta át.

 

Dobd el magadtól a földi javakért való gondokat, ha eszes vagy, vagy még inkább, hogy azzá légy, s szaladva, teljes erődből igyekezz arra, hogy nemes érzületre tégy szert.

 

A legjobb orvosság a harag ellen a haladék. Ezt kérd már tőle a kezdetkor, nem azért, hogy megbocsásson, hanem hogy mérlegeljen: heves ugyanis az első lendülete, de enged magából, ha kivár.

 

Aki elmulasztja a pillanatokat, végül elmulasztja egész életét. Az élet, akár egy pillanat: mulandó; s miért ne élnénk szépen a kicsit, ha abból áll össze az egész?

 

A szorgalom hatalmas támasz a középszerű tehetségnek is.

 

Nem az a boldog, akit a tömeg annak nevez, akihez özönlik a pénz; hanem az, aki minden javát a lelkében hordozza, szálegyenesen kimagaslik, eltapossa a bizonytalanságot, senkivel sem cserélne sorsot, embernek egyedül emberi oldalát értékeli. A természetet fogadja el tanítójául, az ő törvényei szerint formálódik, és úgy él, ahogy a természet előírta: biztos ítéletű, rendületlen, rettenthetetlen; megmozdíthatja valamilyen erő, de fel nem kavarhatja. Ha a sors hatalmas erővel a lehető legártalmasabb dárdáját röpíti felé, eltalálja ugyan, de nem sebzi meg.

 

Semmi sem használ annyira, mint visszavonultan élni, az emberekkel keveset, ám magunkkal annál többet beszélni.

 

A rendíthetetlenség (...) az istenek tőszomszédságába tartozó dolog.

 

A megszokás (...) rögzíti (...) a hibát.

 

A kezdet a mi hatalmunkban van, a kimenetelről a szerencse dönt, de nem hatalmazom fel arra, hogy véleményt alkosson rólam.

 

Amíg lelkemmel, amely igazi hazájának szemléletére óhajtozik, mindig az égi magasságokat járhatom, mit törődöm vele, hogy lábaim miféle földet taposnak?

 

Ne annyit markolj, amennyit szeretnél, hanem amennyit a kezedben bírsz tartani.

 

Élni annyi, mint küzdeni.

 

Miben tévednek hát az emberek, noha mindannyian a boldog életre vágynak? Abban, hogy a rávezető eszközöket fogadják el helyette, s mialatt keresik, menekülnek előle.

 

Senki sem jó véletlenül. Az erényt tanulni kell.

 

A jó bíró elítéli, de nem gyűlöli azt, amit helytelenít.

 

Tisztes dolog a vidám szegénység. (...) Különben sem az a szegény, akinek kevés van az erszényében, hanem az, aki többre vágyik.

 

Az igazán nagy ember úgy használja a cserépedényt, mintha ezüstből volna. De az sem kisebb, aki úgy használja az ezüstöt, mint a cserépedényt.

 

Tudni annyi, mint mindent sajátunkká tenni, nem függeni a példától, és nem sandítani vissza a mesterre.

 

Nem az a boldogabb, akit a szerencse minden kegyével elhalmoz, hanem az, aki semmiben sem szorul rá.

 

Senki sem azért szereti hazáját, mert nagy, hanem azért, mert az övé.

 

Élj lelked óhajtása szerint, hogy megtaláld, amit keresel!

 

Az embert éppolyan jól fedi a szalmatető, mint az arany.

 

Nincs, aki ne lenne elég ahhoz, hogy ártson.

 

Tartsd nagydolognak, ha valaki egyetlen embert alakít!

 

Mit ér az egész környék csendje, ha szenvedélyeink üvöltenek?

 

Arra kell törekednünk, hogy semmi se érjen minket váratlanul.

 

Sehol sincs az, aki mindenütt óhajt lenni.

 

Ne kívánd mások balsorsát, mert a sors közös, s a jövő előre nem látható.

 

Az igazság beszéde egyszerű.

 

Rábukkansz majd a bölcsesség oly hirdetőire is, akik szerint nem szabad erőszakot alkalmazni önnön életünk ellen, és istentelenségnek tartják, ha valaki a maga gyilkosává válik; meg kell várni a természet szabta halált. Aki így beszél, nem látja, hogy elrekeszti maga elől a szabadság útját. Semmi jobbat nem alkotott az örök törvény annál, minthogy egyetlen bejáratot adott az élethez, de számtalan kijáratot. Várjam meg hát akár a betegség, akár az ember kegyetlenségét, noha a kínokon keresztül kijuthatok, és lerázhatom béklyóimat? Az egyetlen, amiért nem panaszkodhatunk az életre: senki sem tart vissza. Jól vannak rendezve az emberi dolgok: senki sem boldogtalan, csak saját hibájából. Ha tetszik: élj. Nem tetszik: szabadságodban áll oda visszatérni, ahonnan jöttél.

 

Egyetlen helyes gondolat megfordíthatja a sorsot.

 

Aki jót tett, hallgasson. Beszéljen róla az, aki kapta.

 

Semmilyen szél nem kedvez annak, aki nem tudja, melyik kikötőbe tart.

 

A legnagyobb hatalom: önmagunknak parancsolni.

 

Vannak, akik úton-útfélen elfecsegik, amit csak barátokra szabad bízni, és minden fület teletömnek azzal, ami nyomasztja őket. Mások viszont visszariadnak attól is, hogy a legkedvesebbeket beavassák, s ha lehetséges volna, még magukra se bíznának semmit, minden titkot lelkükbe zárnának. Egyiket sem szabad tenni. Hisz egyformán hiba mindenkiben bízni és senkiben sem.

 

Több dolog rettent bennünket, Lucilius, mint amennyi szorongat, és gyakrabban szenvedünk a hiedelemtől, mint a valótól.

 

Barátodat négyszemközt intsed, a nyilvánosság előtt dicsérd!

 

Ha jobban átgondolom, miket mondtam, irigylem az ostobákat.

 

Vezetik a végzetek az akarót, a nem akarót vonszolják.

 

Nem egyetlen zugocska számára születtem, hazám az egész világ.

 

Nem az a szegény, akinek kevés a vagyona, hanem az, aki többet kíván.

 

A jó sors szerzi, a balsors próbára teszi a barátokat.

 

Ha nem akadályoztad meg a bűn elkövetését, amikor megtehetted volna, bűnrészes vagy.

 

Amit titokban akarsz tartani, ne mondd senkinek.

 

Ami a csúcspontra ér, máris zuhanhat a semmibe.

 

Még mindig jobb fölöslegeset tudni, mint semmit.

 

Mit számít, hogy gyalázatost cselekszel, ha senki nem tudja? Te magad tudod. Ezt a tanút semmibe venni, ez az igazi nyomorúság.

 

A jó kezdet fél siker.

 

Késő a takarékosság, amikor már fogytán a vagyon.

 

Nem az a baj, hogy kevés idő áll a rendelkezésünkre, hanem főképp az, hogy sokat elfecsérelünk abból, ami adatik.seneca-idezet.jpg

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.