Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Kung Mester beszélgetései 1

KUNG MESTER BESZÉLGETÉSEI

 

NYUGALOM, ÖRÖM, BÖLCSESSÉG

A Mester így szólt:

– Tanulni is megnyugtató. Messziről jött barátokkal beszélgetni is öröm. Ha az embert nem méltányolják s mégse duzzog, az is bölcs.

 

AZ EMBER GYÖKERE

Yu mester így szólt:

– Az olyan vallásos és alázatos ember, aki uralkodója ellen fellázad, ritka. Az olyan ember pedig, aki uralkodója ellen nem lázad, de felkelést szít, egyáltalán nincs. A bölcs a gyökérre vigyáz; ha a gyökér egészséges, a növekedés biztos. A vallás és az alázat az ember gyökere.

 

AZ ERKÖLCS

A Mester így szólt:

– Sima modor és hízelgő szó ritkán az erkölcs jele.

 

ÖNVIZSGÁLAT

Dsong mester így szólt:

– Önmagamat naponta háromféleképpen vizsgálom: vajon tettem-e valamit szívből másokért; vajon barátaimmal való beszélgetés közben voltam-e szavammal hűtlen; vajon megtartottam-e azt én, amit másnak tanítottam.

 

A TELJES EMBER

Dsi Hia így szólt:

– Aki a nagy embert tiszteli és előtte meghajlik, aki szüleinek segít és minden erejét nekik adja, aki az uralkodónak szolgál és önmagáról lemond, aki barátaival úgy beszél, mintha önmagával lenne, – arról hiába mondják, hogy hibás, én tudom, hogy teljes ember.

 

TANÁCSOK

A Mester így szólt:

– A bölcsnek nincs előítélete; azért vannak iránta bizalommal. Ami a tanulást illeti, ne ismerj határt. Példád legyen az, aki hű és lelkiismeretes. Fődolgod legyen: a hit és az igazság. Ne legyen barátod, csak, aki hozzád hasonló. Ha van hibád, ne szégyelld megjavítani.

 

SZEGÉNYSÉG ÉS GAZDAGSÁG

Dsi Gung azt kérdezte:

– Lehet-e szegénynek és nem hízelgőnek lenni; lehet-e gazdagnak és nem kevélynek lenni?

A Mester így szólt:

– Lehet. Én azonban nagyobbat tudok: szegénynek s mégis vidámnak lenni, gazdagnak s mégis megbecsülni a törvényt.

Dsi Gung azt mondta:

– A dal is úgy mondja: Először kivágni, azután gyalulni, először metszeni, azután simítni. Ezt érti alatta?

A Mester így szólt:

– Veled, Si, már lehet komolyan beszélni. Ha megmondom az okozatot, kitalálod az okot.

 

ISMERET

A Mester így szólt:

– Nem törődöm azzal, hogy az emberek nem ismernek. Azzal törődöm, hogy nem ismerem az embereket.

 

A SARKCSILLAG

A Mester így szólt:

– Aki a maga erejéből önmaga ura lesz olyan, mint a sarkcsillag. Nem mozdul és az egész ég körülötte kering.

 

ÉLETPÁLYA

A Mester így szólt:

– Mikor tizenöt éves voltam, nyakig voltam a tanulásban; mikor harminc voltam, már szilárdan álltam; mikor negyven nem volt kétségem többé mikor ötven, az ég törvényét tudtam; mikor hatvan, tudtam hallgatni; mikor hetven, már követhettem a szívemet, s a törvényt nem léptem át.

 

A GYERMEKI KÖTELESSÉG

Mong I lovag azt kérdezte, hogy mi a gyermeki kötelesség lényege.

A Mester így szólt:

– Nem áthágni.

Fan Chi-nak, mikor később a kocsit vezette, a Mester elmondta és így szólt:

– Mong I lovag ezt kérdezte tőlem, hogy mi a gyermeki kötelesség lényege s én azt feleltem: nem áthágni.

Fan Chi azt mondta:

– Mit jelent ez?

A Mester így szólt:

– Ha a szülők életben vannak, szolgálni nekik, ahogy illik; ha meghaltak, eltemetni őket, ahogy illik és áldozni nekik, ahogy illik.

 

A SZÜLŐK

Mong Wu lovag azt kérdezte, hogy mi a gyermeki kötelesség lényege.

A Mester így szólt:

– Ne szerezz gondot szüleidnek, kivéve, ha beteg vagy.

 

TISZTELET

Dsi Yu azt kérdezte, hogy mi a gyermeki kötelesség lényege.

A Mester így szólt:

– A gyermeki kötelesség mai napság az, hogy valaki szüleit eltartja. De az ember kutyáit és lovait is eltartja. Mit ér az egész, tisztelet nélkül?

 

TANÍTÁS ÉS MEGVALÓSÍTÁS

A Mester így szólt:

– Egész nap Hui-val beszélgettem; olyan volt, mint a bolond, nem válaszolt. Mikor elment, láttam, hogy egyedül mit csinál. – Megtette, amire tanítottam. Nem! Hui nem bolond!

 

A JÓ TANÍTÓ

A Mester így szólt:

– Gyakorolni azt, ami régi és ismerni azt, ami új. Ez a jó tanító.

 

A BÖLCS

A Mester így szólt:

– A bölcs nem eszköz.

 

TANULÁS ÉS GONDOLKOZÁS

A Mester így szólt:

– Tanulni és nem gondolkozni fölösleges; gondolkozni és nem tanulni fárasztó.

 

NEGATÍV BÍRÁLAT

A Mester így szólt:

– Tévedéseket támadni ártalmas.

TUDÁS

A Mester így szólt:

– Yu, megtanítlak arra, hogy mi a tudás: tudni azt, amit az ember tud és nemtudni azt, amit az ember nem tud.

 

A HIVATALI ÁLLÁS TITKA

Dsi Dshong hivatalt akart elérni.

A Mester így szólt:

– Mindent meghallgatni, ami kétséges félretenni, ami marad, arra óvatosan válaszolni; ha ezt teszed, kevés hibát fogsz elkövetni. Mindent meglátni, ami veszélyes félretenni, azt, ami marad, óvatosan elintézni; ha ezt teszed, keveset fogsz megbánni. A beszédben kevés hibát elkövetni, a tettben keveset tenni: ez a hivatali állás titka.

 

A NÉP ENGEDELMESSÉGE

Ai hercege azt kérdezte:

– Mit kell tenni, hogy a nép engedelmes legyen?

Kung mester így szólt:

– Aki egyenes, azt fölemelni, hogy a görbéket nyomja. Így lesz, a nép engedelmes. Aki a görbéket emeli fel, hogy az egyeneseket nyomja, annak a nép nem engedelmeskedik.

 

NÉPNEVELÉS

Gi Kang lovag azt kérdezte:

– Lehet-e a népet figyelmeztetéssel hűségre és tiszteletre nevelni?

A Mester így szólt:

– Ha a népet szereted, hűséges lesz; ha leereszkedsz hozzá, tisztelni fog; emeld fel a józanabb embert, azt, aki nem az, tanítsd, s akkor minden rendbe jön.

 

VEZETÉS

Valaki azt kérdezte Kun mestertől:

– Miért nem vesz részt a mester az állam vezetésében?

A Mester így szólt:

– A jó vezetőnek tisztelnie kell szüleit és szeretnie kell testvéreit. Ez a vezetés titka. S ehhez nem kell, hogy az ember az állam élén álljon.

 

A HITETLEN

A Mester így szólt:

– A hitetlen ember! Mit kezdjek vele? Nagy kocsi rúd nélkül, kis kocsi hám nélkül. Mit kezdjek vele?

 

HÍZELGÉS, GYÁVASÁG

A Mester így szólt:

– Aki idegen szellemeknek szolgál, nem saját őseinek, – hízeleg. Aki látja kötelességét és nem teszi meg, – gyáva.

 

A HIÁBAVALÓ MODOR

A Mester így szólt:

– Akiben nincs szeretet, azon a modor nem segít.

 

AZ ÁLDOZAT ÉRTELME

Valaki azt kérdezte, hogy mi az uralkodó nagy ősének bemutatott áldozat értelme.

A Mester így szólt:

– Nem tudom. Aki tudná, annak a világot olyan könnyű lenne kormányozni, mint idenézni. S a tenyerét mutatta.

 

A VALLÁS

Amikor a Mester a királyi szentélybe lépett, minden egyes tárgy jelentőségét megtudakolta.

Valaki azt mondta:

– Ki mondja, hogy Dshou fia a vallást ismeri? Hiszen mikor a szentélybe lépett, minden tárgy jelentőségét megtudakolta!

A Mester meghallotta és így szólt:

– Ez éppen a vallás.

 

SAJNÁLAT

Dsi Gung azt akarta, hogy az újholdkor bemutatott bárány-áldozat szokását megszüntessék.

A Mester így szólt:

– Kedves Si! Te a bárányt sajnálod, én a szokást.

 

NEM LEHET RAJTA SEGÍTENI

A Mester így szólt:

– Ha az ember manapság az uralkodót szolgálva igazságos, azt hiszik, hogy hízeleg.

 

AZ URALKODÓ ÉS A HIVATALNOK

Ding herceg azt kérdezte, hogy az uralkodó miképpen bánjon a hivatalnokkal és a hivatalnok miképpen szolgáljon az uralkodónak.

Kung mester így szólt:

– Az uralkodó bánjon hivatalnokaival úgy, ahogy azt a szokás követeli; a hivatalnok szolgálja az uralkodót úgy, ahogy azt a lelkiismeret követeli.

 

AZ ÉG HARANGJA

I tartomány határőre szerette volna a Mestert megismerni és így szólt:

– Ha a határon nagy ember utazik át, mindig meglátogathatom. Bevezették s amikor kilépett, azt mondta:

– Barátaim! Nincs baj! Nincs még vége semminek! Azt hittem, hogy Isten szava örökre elnémult, – és most itt ez a nagy harang!

 

AMI ELVISELHETETLEN

A Mester így szólt:

– Magas állást tehetség nélkül, vallásos szertartást kegyelet nélkül, temetést gyász nélkül nem tudok elviselni.

 

ISMÉT AZ ERKÖLCS

A Mester így szólt:

– Erkölcs nélkül az ember sem a tartós szükséget, sem a nagy jólétet nem bírja ki. Az erkölcsös ember elégedett és békés; a bölcs tudja, hogy csak egy vagyon van, az erkölcs.

 

SZERETET ÉS GYŰLÖLET

A Mester így szólt:

– Csak az, akinek erkölcse van, tud szeretni és gyűlölni.

 

BÖLCSESSÉG ERKÖLCS

A Mester így szólt:

– Az emberek hírnevet és gazdagságot kívánnak; de, aki a javakat érdemtelenül éri el, ne ragaszkodjon hozzájuk. Az emberek a szegénységet és az alacsony sorsot kerülik; de aki ezekhez érdemtelenül jut, ne igyekezzen megszabadulni tőlük. A bölcs aki az erkölcsöt elejti nem bölcs. Az igazi bölcs az erkölcs törvényeit egyetlen ebéd idejére sem szegi meg. Szükségben, aszályban, viharban és veszélyben állhatatos.

VAN ILYEN EMBER? 

A Mester így szólt:

– Még senkit sem láttam, aki az erkölcsöt szereti és az erkölcstelent gyűlöli. Aki az erkölcsöt szereti, az mindennél többre tartja. Aki az erkölcstelent gyűlöli, annak ereje oly nagy, hogy semmi rossz nem érheti. – Még senkit sem láttam, hogy ne bírta volna el, ha reggeltől estig az erkölcsön kell dolgoznia. Talán van ilyen ember. Én azonban még nem láttam.

 

HATÁRSÉRTÉS

A Mester így szólt:

– A határt mindenki saját módján lépi át. Mondd meg, hogy milyen határsértést követtél el és megmondom, hogy ki vagy.

 

AZ ÉLET TÖKÉLETES BEFEJEZÉSE

A Mester így szólt:

– Reggel megismerni az igazságot és este meghalni.

Dividers

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.