Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Buddha tanításai 7

DHAMMAPADA A TÖRVÉNY ÚTJA

Buddha tanításai

 

XXIV. A vágyak

 

Ha az ember nem a Nirvánára tekint, vágyai körülfonják, mint kúszó indák,

és halálból halálba vándorol, mint az egyik meddő gyümölcsfáról a

másikra ugráló majom.

 

És mikor vágyai legyőzik, a szenvedés nőttön nő, mint a kúszó lián, a birana.

 

De aki e világon legyőzi önző vágyait, szenvedés nem érheti, ahogy a

vízcseppek is leperegnek a lótuszvirágról.

 

Ezért szeretettel mondom néktek, mindnyájatoknak akik eljöttetek:

„Vágjátok el a vágyak kötelékét, ahogy a birana kúszó indáit vágják el,

hogy hozzájussanak illatos gyökeréhez, az uszirához.

Ne legyetek olyanok, mint a folyami nád, melynek zsenge hajtásait Mára,

a kísértés démona rendszeresen eltiporja.”

 

A fát bár kivágták, erős és ép gyökeréből újra és újra kisarjadhat.

Hasonlóképp, ha a vágyakozást nem gyökerestől irtjuk ki,

a szenvedés újra és újra feléled.

 

Amikor az élvezet felé erősen zúdul a vágy harminchat árja, a vakot,

ki buja vágyképeket idéz, elragadják a vad hullámok.

 

Az áradó folyó mindent elönt. A sóvárgás indái mindent befonnak.

Ha látsz egy indát kibújni, gyökerestől irtsd ki a bölcsesség erejével.

 

A gyönyörök áradata mindent elönt. Az ember a gyönyör hajhászásában is a

gyönyört keresi, ezért szenvedésteli élete és öregsége.

 

Akit buja vágyai űznek, eszeveszetten rohan, mint az űzött nyúl.

Szabadságát vesztve, gúzsba kötve újra és újra szenved.

 

Akit buja vágyai űznek, eszeveszetten rohan, mint az űzött nyúl.

Ezért a szerzetes, ha le akarja győzni a bujaságot,

előbb a vágyakat győzze le.

 

Aki megszabadult a vágyaktól, és örvend a magánynak, de később újra

visszatér régi életébe, régi vágyaihoz, arról az emberek elmondhatják:

„Kiszabadult, de visszatért börtönébe.”

 

A bölcsek tudják, hogy nem az a legerősebb béklyó, amely vasból, fából vagy

kötélből készült, hanem a szenvedély, amely aranyhoz, kincshez, gyermekhez

vagy asszonyhoz köti az embert.

 

Ez a legerősebb béklyó, mondják a bölcsek. Gyengének tűnik, de földre dönti

az embert, és nehéz levetni. Van tehát, aki elvágja a szálakat, visszavonul a

világi élettől, és elindul az úton, hátrahagyva az élvezetet.

 

A vágyak rabja belezuhan a vágyak áradatába, ahogyan a pók szalad saját hálójába. Van tehát, aki elvágja a szálakat, és elindul az úton,

hátra hagyva a szenvedést.

 

Hagyd el a múltat, hagyd el a jövőt, hagyd el a jelent. Akkor leszel méltó,

hogy átkelj a túlsó partra. Soha többé nem térsz vissza a

halálba torkolló életbe.

 

Akit hamis gondolatok gyötörnek, önző szenvedélyek béklyóznak, és csak a

gyönyört keresi, az saját gyötrő vágyait fokozza,

saját kovácsolt láncait erősíti.

 

De akit békés gondolatok töltenek el, aki látja, hogy a gyönyör vége

szenvedés, és sosem felejti el a fényt, amely bevilágítja életét,

az kioltja a vágyakat,  és eltöri a halál láncait.

 

Útja végére ért, már nem fél semmitől, vágyai elmúltak, elhagyta bűneit, és

tűzre vetette a lét töviseit: ez a test az utolsó földi teste.

 

Megszabadult a bujaságtól, megszabadult a mohóságtól, ismeri a szavak

jelentését és a mondatok jelentését, naggyá lett, kiváló emberré,

aki látja a Fényt: ez a test az utolsó földi teste.

 

Legyőztem mindent, ismerek mindent, és tiszta az életem. Elhagytam

mindent, és megszabadultam a vágyaktól. Magam találtam meg az

utat. Kit hívhatnék tanítómnak? És kit taníthatnék?

 

Az Igazság ajándéka minden ajándékot felülmúl. Az Igazság íze minden

édességet felülmúl. Az Igazság öröme minden élvezetet felülmúl.

A szenvtelenség minden szenvedést legyőz.

 

A gazdagság árt a bolondnak, aki nem keresi a Túlpartot. A kapzsisággal a

bolond elpusztítja önmagát, mintha saját legádázabb ellensége lenne.

 

A gyom terméketlenné teszi a szántóföldet, a szenvedély megrontja az

emberi lelket. Nagy jutalma lesz annak, aki adományt ajánl fel a

szenvedélyt legyőzött bölcsnek.

 

A gyom terméketlenné teszi a szántóföldet, a gyűlölet megrontja az emberi

lelket. Nagy jutalma lesz annak, aki adományt ajánl fel a gyűlöletet

legyőzött bölcsnek.

 

A gyom terméketlenné teszi a szántóföldet, a káprázat megrontja az emberi

lelket. Nagy jutalma lesz annak, aki adományt ajánl fel a káprázatot

legyőzött bölcsnek.

 

A gyom terméketlenné teszi a szántóföldet, a vágyak megrontják az emberi

lelket. Nagy jutalma lesz annak, aki adományt ajánl fel a vágyakat

legyőzött bölcsnek.

 

XXV. A szerzetes

 

Jó uralkodni a látáson, jó uralkodni a halláson, jó uralkodni a szagláson,

és jó uralkodni az ízlelésen.

 

Jó uralkodni a testen, jó uralkodni a beszéden, jó uralkodni az elmén, és jó

uralkodni teljes belső életünkön. Mikor a szerzetes tökéletes önuralomra

tesz szert, minden szenvedéstől megválik.

 

Aki uralkodni tud kezén, lábán, beszédén, minden megnyilvánulásán,

aki megtalálta a belső örömöt, aki elméjének birtokosa, aki egy és

oszthatatlan,  és teljes békére talált, azt nevezem szerzetesnek.

 

Édes a szava a szerzetesnek, aki uralkodik beszédén, békés és bölcs,

alázatos, és meg tudja világítani a szent igék betűjét és szellemét.

 

Az a szerzetes, aki a Dhamma igazságában él, akinek öröme a Dhamma,

aki elmélyülten tanulmányozza a Dhammát, és nem felejti annak igazságát,

sosem távolodik el a Dhammától, az Igazságtól.

 

A szerzetes becsülje meg az adományokat, és ne irigykedjen másra,

mert a féltékenység megzavarja az elmélyülést.

 

Bármilyen kevés jut a szerzetesnek, ha nem nézi le adományát,

még az istenek is dicsérik, mert élete tiszta és igyekezettel teli.

 

Akinek a dolgok neve és formája valótlan, aki semmit sem érez a sajátjának,

aki nem bánkódik nemlétező dolgokon, azt nevezem szerzetesnek.

 

A szerzetes, aki szeretettel teli, és egész életét Buddha törvénye szerint éli, a

Nirvána útját, a szenvedés elmúlásának útját, a végtelen öröm útját követi.

 

Ürítsd ki életed hajóját, ó ember. Ha üres, gyorsabban siklik.

Ha megszabadulsz a szenvedélyek és bajhozó vágyak terhétől,

a Nirvána földje felé tartasz.

 

Irtsd ki magadból ezt az ötöt: önzés, kétely, hamis sanyargatás és szokások,

bujaság, gyűlölet. Taszítsd el magadtól ezt az ötöt: a testben és a testetlenül újraszületés vágya, akaratosság, nyughatatlanság, tudatlanság.

De ápold magadban ezt az ötöt: hit, éberség, erő, elmélyültség, tisztánlátás.

Öt béklyóból szabadult ki, aki átkelt a túlsó partra:

bujaság, gyűlölet, káprázat, gőg, tévhit.

 

Figyelj, bhikkhu. Mélyülj el a szemlélődésben, és ne gondolj a gyönyörre, hogy

ne kelljen a fájdalomra sem gondolnod, mint azoknak, akiknek a pokol tüzén

majd vörösen izzó vasgolyót kell nyelni.

 

Akiben nincs bölcsesség, nincs elmélyültség sem. És akiben nincs elmélyültség,

nincs bölcsesség sem. De akiben bölcsesség és elmélyültség egyaránt van,

az közel jár a Nirvánához.

 

Amikor a szerzetes elcsendesült elmével belép üres otthonába, akkor megérzi,

milyen földöntúli öröm az Igazság fényét látni.

 

S ha tisztán látja saját belső folyamatainak keletkezését és elmúlását, akkor

azok végtelen öröme száll rá, akik Ama halhatatlant látják, a vég nélkül való

Nirvánát.

 

Ilyen tehát a bölcs szerzetesi élet kezdete: önuralom az érzékek felett,

boldogság, az erkölcsi törvények szerinti életmód, társulás jó barátokkal,

akik tisztaéletűek és igyekvők.

 

Éljen szeretetben. Végezze jól a dolgát. Ekkor az öröm teljességében

meglátja a szenvedés végét.

 

Ahogy a vaszikajázmin elhullatja hervadt virágait, úgy hullajtsátok le ti is,

ó szerzetesek, minden rossz szenvedélyt és rosszakaratot.

 

A szerzetes akkor nevezhető békés bhikkhunak, ha teste, beszéde és elméje

megbékélt, ha önmaga urává vált, és nem vonzza mélybe a világ csábítása.

 

Kelj fel! Éned által keltsd fel önmagad. Éned által neveld önmagad. Éned menedékében, mindig éberen, a legfőbb öröm lesz osztályrészed.

 

Mert Éned a saját mestered, mert Éned a saját menedéked. Neveld tehát

saját magad gondosan, ahogy a lókereskedő neveli a jó lovat.

 

Teljes elragadtatásban és Buddha tanításával szívében a kolduló szerzetes

tökéletes békét talál, és túl a mulandó időn, megleli az Örökkévalóság

örömét,  a Nirvána szent örömét.

 

Amikor a kolduló szerzetes – legyen bár fiatal – hittel követi Buddha útját,

szellemének fénye ráragyog a földre, mint a felhők mögül előbukkanó holdvilág.

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.