Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Buddha tanításai 4

DHAMMAPADA A TÖRVÉNY ÚTJA

Buddha tanításai

XII. Önmagunk birtoklása

Ha az ember megbecsüli magát, vigyázzon is magára. Életének három

őrszolgálata közül legalább az egyikben őrködjön.

 

Találja meg először a helyes utat, hogy aztán másoknak is megtaníthassa,

így segítsen elkerülni a fölösleges szenvedést.

 

Csak akkor tud tanítani, ha maga is olyan jóvá válik, amint ezt

másoktól elvárja. Valóban nehéz az önuralom.

 

Az ember ura csak önmaga lehet. Ki más uralhatná a külvilágból?

Amikor úr  és szolga eggyé válik, akkor az ember segített önmagán, é

s birtokba vette magát.

 

Minden rossz vagy gonosz, amit az ember tesz, belőle ered, és ő maga az oka.

Ez felmorzsolja az ostobát, mint ahogy a keményebb kő szétmorzsolja

a puhább követ.

 

És az emberben növekvő gonosz olyan, mint a malavalián, amely körülfonja

a szalafát. Az ember olyanná válik, amilyennek saját ellensége kívánná.

 

Könnyű a rosszat tenni, azt, ami kárunkra van. Nehéz viszont a jót tenni,

azt, ami hasznunkra van.

 

A helytelen gondolkodás eredménye, hogy a nagylelkű és igazságos bölcsek

tanait megvető bolond saját végzetének gyümölcseit érleli, mint a kastanád,

melyet saját termése öl meg.

 

A gonoszt magunk cselekedjük, és magunk szenvedünk tőle. A gonoszt

magunk kerüljük el, és önmagunk által tisztulunk meg. A tiszta és

tisztátalan önmagától ered. Senki sem tisztíthat meg másokat.

 

Senki se kockáztassa kötelességét, önnön lelkének javát másokéért, bármily

nagyszerűek legyenek is. Ha felismerted lelked javát, kövesd azt állhatatosan.

 

XIII. Ébredj és figyelj

 

Ne élj alantas életet. Emlékezz, és semmit se felejts. Ne kövess hamis tanokat.

Ne merülj el a világban.

 

Ébredj. Figyelj. Kövesd a jó utat. Aki jó úton jár, boldog ezen a világon, és

boldog a túlvilágon is.

 

Kövesd a jó utat, térj le a rosszról. Aki jó úton jár, boldog ezen a világon, és

boldog a túlvilágon is.

 

Kinek szemében e világ nem több, mint elpukkanó buborék, szemfényvesztő

árnykép, azon nem vesz erőt a halál királya.

 

Gyere, és nézd e világot. Mint egy festett királyi kocsi, melyben bolondok terpeszkednek. A bölcset nem lehet ebbe a kocsiba zárni.

 

172földre, mint a felhők mögül előbukkanó holdvilág.

 

Aki régebben rosszat tett, de aztán helyrehozta azt a jóval, fénysugarat vet

a földre, mint a felhők mögül előbukkanó holdvilág.

 

Való igaz, ez a világ sötétben van, és oly kevesen látják a fényt. Amint csak

kevés madár képes kiröppenni a madarász hálójából, kevés lélek képes

feljutni az égi szabadságig.

 

A hattyú követi a Nap útját a repülés csodája révén. Az erős ember legyőzi a

gonoszt és annak minden seregét, majd felülemelkedik a világon.

 

Kinek szava hazugság, aki megszegi az Örök Törvényt, aki gúnyt űz az égi

világból, attól nincs olyan rossz, ami ki ne telne.

 

A fösvények előtt nem nyílik meg az istenek országa, és a bolondok

nem becsülik a bőkezű adományt. De a nemes lélek örömét leli

a nagylelkűségben itt és a felsőbb világban is.

 

Többet ér a föld uralmánál, az égbe jutásnál, világok leigázásánál annak az

öröme, aki a Nirvána felé vezető élet folyamába belép.

 

XIV. A Buddha

 

Miféle földi ösvény téríthetné el a buddhát, aki boldogsággal telve a végtelen

úttalan útjain jár? A buddhát, aki felébredt, akinek győzelme

nem válhat vereséggé, s akit senki sem igázhat le.

 

Miféle földi ösvény téríthetné el a buddhát, aki boldogsággal telve a végtelen

úttalan útjain jár? A buddhát, aki felébredt, akit nem ejthet csapdába

a vágyak gonosz hálója.

 

Még az istenek is szeretnének a buddhákhoz hasonlítani, akik éberen

figyelnek, békét lelnek az elmélyedésben, és állhatatosan,

nyugodtan élvezik a lemondás örömét.

 

Nagy dolog embernek születni, s az ember élete szüntelen törekvés. Ritkán

hallja meg az ember az igaz tant, s még ritkább a buddha születése.

 

Ne tegyél gonoszt. Tedd ami jó. Tartsd meg tisztán az elméd.

Ez Buddha tanítása

 

A jámborság a legfőbb áldozat. A Nirvána a legfőbb jó.

Ezt tanítják a felébredtek, a buddhák. Aki mást megsért, nem remete.

Aki mást megbánt, nem aszkéta.

 

Ne okozz fájdalmat sem szóval sem cselekedettel, uralkodj önmagadon,

amint a Tan mondja, légy mértékletes az evésben, légy magányos

a szobádban  és ágyadban, gyakorold a tudat legmagasabb állapotát.

Ez a felébredtek,  a buddhák tanítása.

 

Ha még a kincsek zápora sem tudja kielégíteni a sóvárgást, ha még a

legnagyobb gyönyör vége is fájdalom, hogyan elégedhetne meg a bölcs

akár az istenek gyönyöreivel? Mikor a vágyak elmúlnak, beköszönt az öröm.

Buddha követője ráébred erre az igazságra.

 

Az ember a hegyek között, az erdőben, szent fáknál vagy zarándokhelyen

keres menedéket félelmében. De ezek a búvóhelyek nem biztonságos

menedékek, mert nem mentenek meg a szenvedéstől.

 

Aki Buddhát, tanítványait és az Igazságot keresi menedékül, az biztos helyre

talál, és megismeri a négy nemes igazságot:

 

A szenvedést, a szenvedés okát, a szenvedés végét és a nemes

nyolcágú ösvényt, amely a szenvedés végéhez vezet.

 

Ez a biztos menedék, a legfőbb menedék.

Aki rátalál, megszabadul a szenvedéstől.

 

Tisztánlátó embert nehéz találni, a felébredt buddha nem születik akárhol.

Boldogok, akik közé megszületik az ilyen ember.

 

Boldogság a buddha születése, boldogság a Dhamma szava, boldogság a

tanítványok összhangja, boldogan élnek, akik összhangban élnek.

 

Ki mérhetné fel annak nagyságát, aki tiszteletet ad a tiszteletreméltónak,

egy buddhának vagy tanítványainak, aki hátrahagyta a gonoszt, és átkelt a

szenvedés folyóján, aki megszabadult minden félelmétől,

akit a Nirvána dicsősége övez.

 

XV. Az öröm

 

Ó, örüljünk, s éljünk szeretetben a gyűlölködők között.

A gyűlölködők közt éljünk szeretetben.

 

Ó, örüljünk, s éljünk egészségben a betegek közt.

A betegek közt éljünk egészségben.

 

Ó, örüljünk, s éljünk békében a harcolók közt.

A harcolók közt éljünk békében.

 

Ó, örüljünk, bár semmink sincs.

Örömben éljünk, mint a világosság szellemei.

 

A győzelem gyűlöletet kelt, mert a legyőzött fél boldogtalan.

Csak az tud örülni, aki elutasítja a győzelmet és a vereséget.

 

Nincs forróbb tűz, mint a gyönyör vágya. Nincs nagyobb gonosz,

mint a gyűlölet. Nincs nagyobb fájdalom, mint az összhang megbomlása.

Nincs nagyobb öröm, mint a Nirvána.

 

A szenvedélyek vágya a legnagyobb betegség. Az összhang megbomlása a

legnagyobb fájdalom. Ha ezt tudod, azt is tudod, hogy a Nirvána

a legnagyobb öröm.

 

Az egészség a legnagyobb kincs. Az elégedettség a legdrágább érték.

A bizalom a legjobb barát. A Nirvána a legnagyobb öröm.

 

Aki ismeri a csend magányát, és megérzi a hallgatás örömét, megszabadul a

bűntől és félelemtől, és elfogja a Dhamma öröme.

 

Öröm a jókat és nemeslelkűeket látni, boldogság köztük lenni. Ha az ember

sosem látna bolondot, mindig boldog lenne.

 

Akinek bolondokkal kell együtt utazni, hosszú és gyötrelmes út elé néz.

Mert a bolonddal lenni éppoly kínlódás, mint saját ellenségünkkel lenni.

De a bölccsel lenni olyan öröm, mint kedves rokonunkkal találkozni.

 

Ha találsz valakit, aki állhatatos, nyitott a belső fényre, tanult, hosszantűrő,

elhivatott és nemes, kövesd őt, ahogy a hold követi a csillagok útját.

 

XVI. A mulandó gyönyör

 

Aki azt teszi, amit nem kellene, és elmulasztja, amit kellene, aki elfelejti

az élet igazi célját, és múló örömöknek hódol, eljön az idő, mikor keservesen

irigyelni fogja a nemes szemlélődésben élőt.

 

Szabadulj meg a gyönyörtől, és szabadulj meg a fájdalomtól is.

Mert a gyönyör hiánya szenvedés, és a fájdalom is szenvedés.

 

Ne ragaszkodj tehát a gyönyörhöz, mert a gyönyör hiánya fájdalom.

Nem köti gúzsba semmi azt, aki túl van gyönyörön és fájdalmon.

 

A gyönyör szenvedést kelt, a gyönyör félelmet okoz. Aki megszabadult a

gyönyörtől, megszabadult a félelemtől és a szenvedéstől is.

 

A szenvedély szenvedést kelt, a szenvedély félelmet okoz. Aki megszabadult a

szenvedélytől, megszabadult a félelemtől és a szenvedéstől is.

 

Az érzékiség szenvedést kelt, az érzékiség félelmet okoz. Aki megszabadult az

érzékiségtől, megszabadult a félelemtől és a szenvedéstől is.

 

A szerelmi vágy szenvedést kelt, a szerelmi vágy félelmet okoz.

Aki megszabadult a szerelmi vágytól,

megszabadult a félelemtől és a szenvedéstől is.

 

A sóvárgás szenvedést kelt, a sóvárgás félelmet okoz. Aki megszabadult a sóvárgástól, megszabadult a félelemtől és a szenvedéstől is.

 

Aki erényes és tisztánlátó, aki követi a Dhammát, a Tökéletesség útját,

aki igazat szól, és azt teszi amit kell, azt szereti és becsüli a világ.

És kinek elméje elhivatottsággal telve az örök Nirvána felé kívánkozik, s megszabadult az érzéki gyönyöröktől, uddham-szotónak nevezzük,

ami azt jelenti, „aki az árral szemben úszik”, mert a szenvedélyek

és a világi élet áradatával szemben a végtelenség öröme felé tör.

 

A hosszú útról visszatérőt boldogan fogadják rokonai, jóakarói és barátai.

Hasonlóképp az embert életének jótettei a következő életben úgy köszöntik,

mint egyik jóbarát a visszatérő másikat.

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.